Látnivalók Szilvásváradon és Szilvásvárad környékén
Szalajka-völgy: A természet kincsestára. A Szalajka-völgy Magyarország egyik legszebb magashegységi völgye. Bejáratáig, Szilvásvárad központjából, gyalogosan érdemes fölsétálni. Itt található az erdei vasút állomása és kerékpárkölcsönző azoknak, akik nem a gyalogtúrát választják. A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára, látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat. Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak és itt láthatóak a halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés, az Istállóskői osemberbarlang.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Fátyol-vízesés: Sziklaforrás, pisztrángos-tavak. A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsoszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye.
A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója.
A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Millenniumi Kilátó: A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyugöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak.
A Millenniumi Kilátó, megközelíthető gyalogosan a Szilvásváradi Fedett lovarda mellől induló Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton. A kalapat-hegyi parkolótól, mindössze kétszáz méteres sétaúton.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Néhány érdekes adat a kilátóról:
A Kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 m
A Kilátó terasz magassága: 20 m
Felhasznált csavarok száma: 16.000db
Csavaranyák száma: 32.000db
Felhasznált faanyag: 138m3 Szibériai vörösfenyő
Felhasznált vörösréz lemezsúlya: 1,8 tonna
Betonalap: 330 m3
Erdei ksivasút:
A Szilvásváradi Erdei Vasút rövid története A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg muködését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta orgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) foleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaság üzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítoleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt. A vonal hossza közel 5 km. A vonat megállóitól könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a pisztrángos tavak és a Lipicai Ménes.
Lipicai ménes:
Szilvásvárad - Csipkéskút. Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon. A lipicai ménesnek 1952 óta Szilvásvárad és Csipkéskút. E "hegyi lófajta" fejlodéséhez jelentosen járul hozzá a Bükk-fennsík köves hegyvidéki talaja. Jelenleg Szilvásváradon 80 anyakanca és a fedezőmének biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését. A jelenlegi lóállomány 250 körül alakul. A csikók három éves korukig a Bükk-fennsík kiemelten védett helyén nevelkednek. Így válnak erős, jó tűrőképességű lovakká. A szilvási lipicai ló, foként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják.
A faluban a lovas tanyán, és a legszebb apaállatok Palavichini orgróf parádés istállójában tekinthetők meg.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Istállóskői ősemberbarlang:
A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdoaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás oskori tuzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, ko- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.
